Thermálfürdő medencéi
A termálfürdő amellett, hogy elérhetővé teszi a föld alól feltörő kincset, a kénes gyógyvizet, nagy gondot fordít arra, hogy a fürdőben töltött idő minden percét élvezze a család minden tagja. A területéhez csatlakozó szállások, a fürdő és a gyógycentrum szolgáltatásai kielégítik a pihenésre vagy laza szórakozásra, a gyógyulni vagy szépülni vágyók igényeit is.
A Bogácsi Termálfürdő területén 9 medence – hat gyógyvizes, két gyermek-, egy úszómedence – várja a fürdőzőket a nyári szezonban, május 1-jétől szeptember 30-áig. Szezonon kívül négy gyógyvizű medencében (az egyik fedett) lehet megmártózni. A tizedik medence a strandhoz kapcsolódó Jurta üdülőközpont vendégeinek felfrissülését szolgálja.
Játszótér a vízben – megunni sem lehet. A gyerekeket nemcsak vízi, hanem hagyományos, szárazföldi játszótér is várja. A kicsit nagyobbak pedig vízi fociban és a vízen járó gömbben is kipróbálhatják ügyességüket. A még nagyobbak, felső korhatár nélkül, az éjszakai fürdőzés különleges élményét is kipróbálhatják. És ha már különleges fürdőzésről esik szó: Bogácson akár télen, hóemberépítés után is lehet egy kellemeset csobbanni.

Gyógyvizünk termálfürdőnk
Ahogy sok más híres hazai gyógyvíz és gyógyfürdő, úgy a bogácsi története is a kőolajkutatással kezdődött. Ennek során tört fel 1955. október 9-én, közel 500 méter mélyről a 76°C-os termálvíz, amit 2001-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. A Bogácsi Termálfürdő ezt a kiváló vizet hat gyógymedencében teszi elérhetővé látogatóinak. További medencékkel várják a gyerekeket, a strandolni vagy úszni vágyókat, így minden évszakban az egész családnak egészséges, pihentető időtöltést biztosítanak. A vendégeket 2014 nyarától új csúszdapark várja, melynek használati díját a belépőjegy ára tartalmazza.
A víz ásványianyag-tartalma szerint kalcium magnézium hidrogén- karbonátos, fő biológiai hatóanyaga alapján a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Ezért kifejezetten ajánlott mozgásszervi, illetve keringési problémák megelőzésére, kezelésére, de számos más területen is kifejti jótékony hatását. Nemcsak fürdőként, ivókúraként is alkalmazható.
A különböző medencék által nyújtott, élményt adó fürdőzés mellett a termálfürdő még számos lehetőséget kínál az ott pihenőknek. Így például éjszakai fürdőzés, vízi foci és vízen járó labda is várja a szórakozni vágyókat.

Kilátó

Majdnem teljes körpanoráma nyílik a bogácsi kilátóból. A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára.
A millennium évében épült, hatszögletű kilátó magasságát nem lépcsők adják, hanem a domb, amire épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. Még a község területén, a Tájháztól nem messze áll.

A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

Látogatható:
Nyitva tartás: szabadon látogatható
Cím: Szomolyai út

Bogács története
Bogács környéke évezredek óta ad megélhetési lehetőséget az embereknek. Már a vadászó, szedegető életmódot folytató ősember is letelepedett itt. A Bogácstól alig 4 kilométerre fekvő Cserépfalu határában, a Hór-völgy szájában nyíló Subalyuk barlangban találta meg Dancza János a Neander-völgyi ember csontmaradványait 1932-ben, nagy számú kőeszköz kíséretében.
A község területén is kerültek elő őskőkorszaki, újkőkorszaki leletek. A réz- és bronzkorszaki leletek fő lelőhelye a községhez tartozó Pazsagpuszta környéke. A bronzkor különösen értékes lelete a Tomor várról előkerült csipkés bronzkarika lefüggő díszekkel, csörgő lemezekkel.

Bogács neve és birtokosai

A település nevének vonatkozó magyarázatokat Hajdu Imre: Bogács históriája című könyvében foglalta össze. Eszerint Bogács nevét Borovszky Samu Borsod vármegye története című munkájában az ó-szláv „bogatu”, azaz gazdag szóból eredezteti. Pazsag nevét – ma Pazsagpuszta – a szláv „paseka”, azaz irtvány szóval magyarázza, ezzel utalva arra, hogy a vidéket erdőség borította.
Az 1939-ben megjelent Borsod Vármegye szociográfia azonban tagadja a szláv gyökeret, de magyarázatot nem ad eredetér.

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza című könyvében azt írja, a község neve magyar névadással keletkezhetett. Ez azt jelenti, hogy a település alapítójának, első birtokosának vagy nevezetes lakosának a személyneve jelölte magát a települését is.
Egy másik feltételezés szerint a magyar bogáncs növény nevének régi nyelvjárásbeli bogács változatából ered a helyiség neve. De szerinte a szláv eredet sem kizárt, oly módon, hogy szláv családnévből származik.

A községről az első írott emlék 1248-ból származik, ekkor Bagach alakban írták nevét. Nemes birtokosai a településről Bogácsinak is nevezték magukat. A családé maradt a XIV. századig, ám 1323-ban Gergely, örököse nem lévén, egy birtokrészét az egri káptalannak adományozta. A káptalan a Bogácsi család másik tagjától, Györgytől 1339-ben újabb birtokrészt kapott.

Idővel a birtok elaprózódott, a község több nemesi családnak is lakhelyül szolgált. Egyre több és több lett a káptalané, és szerette volna egész Bogácsot megszerezni. Ennek érdekében – országbírói ítélettel – maga vette zálogba a másnak elzálogosított birtokokat. Végül II. Ulászló király új adományt adott a káptalannak, és 1504-ben beiktatta a jászói konvent Bogács birtokába. Az összeírások ezután már csak a káptalant említik birtokosként. Ekkor a Bogach, Bogaczh írásmóddal találkozunk.

Az 1600-as években Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is az adományozási joga alá tartozó területnek minősítette Bogácsot, de végül visszakerült birtokba az egri káptalan, immár századokra.

Bár a reformáció hamar elérte – református egyháza 1569-ben alakult –, egyházi birtokként nem gyökeresedhetett itt meg a protestantizmus.

Török világ

Bogács török hódoltsági terület volt, amikor nem a harcok, akkor az adóprés dúlta fel az életet. Az adó mértékét az határozta meg, hogy a lakosok milyen tehetősek voltak. Amint kissé jobb körülmények közé kerültek, vagy a töröknek pénzre volt szüksége, azonnal emelkedett.
Később tizedet és szolgáltatásokat is követelt a török, mégpedig olyan sokat, hogy addig haza sem engedte a lakosokat, míg újabbak nem jöttek robotolni.

A török uralom által okozott pusztulást jól szemlélteti az 1685-ből származó, a lakott és az üresen álló házakat számba vevő összeírás. Eszerint Bogácson 9 házban laktak és 11 ház állt pusztán. A környező községek közül Zsércen 8–10, Cserépfalun 6–10, Tardon 6–34 volt a lakott és a lakatlan házak száma.
Földművesek és a föld kincse

A XVIII. század első évtizedében a föld bősége, a népesség kis létszáma, a termelőerők alacsony színvonala miatt megerősödtek, sőt újraéledtek a föld közös birtoklásának középkori formái. A népesség számának növekedése, az állatállomány gyarapodása, valamint az ezzel együtt járó földbőség csökkenése a szabad foglalás helyébe az újraosztásos földközösségi rendszert honosította meg, majd kialakult a szilárd telekrendszer.

A XVIII. században megindultak a betelepítések. Bogács lakossága 1786-ra elérte a 815 főt. A XIX. században már nem voltak nagy szabad földterületek. A földművelés mellett a XX. század elején már a turizmus is jelentős volt. A II. világháború után fürdője tette a települést igazán népszerűvé.

Cserépi úti pincesor
Különleges élményeket ígérnek a Cserépi úti pincesor hangulatos pincéi. A bogácsi pincesorok évszázadosak, ennek köszönhető a különleges hangulat – az, hogy sétálni is érdemes a borházak között. Az utóbbi évek fejlesztései pedig azt biztosítják, hogy akár csak egy pohár bor, akár egy baráti beszélgetés, akár az esti szórakozás kedvéért érdemes legyen ide betérni.
Riolittufába vájt, kiváló mikroklímájú pincékben születnek itt a bogácsi szőlőhegy terméséből a tüzes borok, ezeket akár egy pincében, akár pincéről pincére járva is végigkóstolhatják a vendégek.
A Bükki borvidék fontosabb településein az utóbbi években nagyarányú pinceépítések kezdődtek, így Bogácson is. Az építkezésekkel úgy bővítik és korszerűsítik a pincéket, hogy megfeleljenek a hatósági előírásoknak és a növekvő turizmus igényeinek is.
Így vált a vidék egyik legjobb szórakozóhelyévé a Cserépi úti pincesor, ahol nappal minőségi borokat lehet kóstolni és vásárolni, este pedig – akkor is, ha éppen nincs itt rendezvény, például szüreti mulatság, summás ételek bemutatója, vagy éppen Márton-napi vigasság – a társaságok akár élőzene kíséretével is múlathatják az időt.